2017. március 23., csütörtök - Beáta

srbija

Szerbek kisebbségben

2013. április 18. 11:05 • A szerb nép egy jelentős része nem a mai Szerbiában él, hanem a határain kívül az egykori jugoszláv utódállamokban. Milyen ma szerbek helyzete a nyugat-balkáni országokban, főleg Koszovóban és Horvátországban?

Policity Team

Erről a témáról szólt a Magyar Külügyi Intézet újabb előadása, amelyen előadott Dr. Reményi Péter (PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja), Dobos Edgár (Corvinus Egyetem) és Dr. Végh Andor (PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja).

 Az előadás két részből állt, amelyen a hallgatóság megismerkedhetett a szerbek életével és helyzetével Koszovóban és Horvátországban. Több neves magyar egyetem helyszíni kutatásokat végez ezekben az országokban és ezek eredményeit ismertették az előadók.Elsőként a koszovói szerbek aktuális helyzetéről mesélt Dr. Reményi Péter, aki elmondta, hogy az utóbbi időben Koszovó etnikai összetétele nagyon sokat változott, hiszen jelentős homogenizáció ment végbe. Ennek eredményeként az országban elő szerb lakosság elkülönült a többségi koszovói albánoktól, így elkülöníthetünk az ország északi részén elő „tömbszerbeket” és a déli részeken élő „szórványszerbeket”. A két szerb közösség helyzete eltérően alakult Koszovó függetlenedése óta, hiszen a tömbben élő szerbek szerbiai intézmények hatáskörébe tartoznak, addig a déli részen élő szerbeknél megfigyelhető némi elfogadás és integráció. Példaként elmondható, hogy míg a szórványban elő szerbek koszovói rendszámot használnak, addig az északiak szerb jelzésű autókkal járnak.

Dobos Edgár kiemelte, hogy felnő egy olyan nemzedék, ahol a két nemzet között nincs kapcsolat, nem beszélik egymás nyelvét, nem ápolnak baráti kapcsolatokat egymással, kivéve a bűnözés területén. A szerbek részéről megfigyelhető egyfajta bizalomhiány, nem bíznak a koszovói államban, nem érzik magukat biztonságban és ehhez hozzájárul az albán nacionalizmus felerősödése. Olyan hősöket kreálnak, akiket a másik fél gyilkosnak vagy tömeggyilkosnak titulál és ezek a folyamatok „szimbólum háborút” robbantottak ki. Az előadó szerint a két nép más történelemben él és ez akadályokat gördít a mindennapok elé.

A rendezvény második felében a horvátországi szerbek jelenlegi helyzetét ismerhettük meg Dr. Végh Andor előadásában. Az évszázadok alatt a területre a be-és kitelepülések voltak a jellemzőek az oszmán uralomtól egészen 1995-ig. A horvát-szerb viszony meglehetősen bonyolult és megosztott, kapcsolatukat meghatározza Bosznia problémája, illetve az erős regionális identitás tudat.

Horvátország a ’70-es évektől demográfiai lejtőn van, és ezt a folyamatot tovább nehezítette a háborús menekültek kivándorlása, illetve a lakosságcserék. Az egykori szerb területekre horvátok költöznek be a volt jugoszláv államokból. Egyes becslések szerint kb. 380 ezer szerb menekült el az országból, akik korábban a lakosság 12%-át tették ki , ma ez az arány kevesebb mint 4,5%.  Ennek ellenére megfigyelhető, hogy több szerb visszatelepül Horvátországba, aminek hátterében nagyrészt gazdasági okok lehetnek, hiszen jobb a szociális és gazdasági rendszer, és az ország nem sokára az Európai Unió teljes jogú tagjává fog válni. A visszatelepülő szerbek többsége azonban az idősebb korosztályból kerül ki, a reprodukciós korosztály száma elenyésző és sok a gyermektelen pár. A visszatértek jelentős része a nagy horvát városokba költözik vissza, illetve az idegenforgalom által érintett tengerparti településekre.

Ma a szerbek jelentős része az urbanizáció hatására városokban él, megfigyelhető a polgárosodás és az értelmiségi réteg kialakulása. Bizonyos társadalomtudomány, művészi és tudományos területeken a szerb nemzetiségűek felül vannak reprezentálva. A horvát politika pedig gyakran előhúzza a szerb kártyát.

Az előadás során kiderült, hogy a szerbek helyzete ma sem könnyű a volt Jugoszlávia utódállamaiban. A múltban elkövetett bűnök és sérelmek még mindig ott élnek mélyen az emberek szívében.  Megoldást találni a problémákra nagyon nehéz és bonyolult feladat, de különböző kutatások és programok segítségével mérsékelhetők a feszültségek a Balkánon.

Vélemények

Ehhez a cikkhez még nem szóltak hozzá. Legyen a Tiéd az első vélemény!

A Te reakciód